Vasárnapi kalandtúra

Múlt vasárnap az egyik csapat ügyfele meghívott bennünket a villájába és a csapat egyik része igazi kaland túrára vállalkozott. Mivel a túravezető csak portugálul beszélt így fogalmunk sem volt hogy mire vállalkoztunk. Azt hittük, hogy csak egy kis vasárnap délutáni séta lesz az erdőben, de végül egy 5 órás kalandos esőerdő túra lett belőle. Eredeti élmény volt. Nem bejárt turista utvonalakon mentünk, hanem árkon-bokron-vizen keresztül. Hangyát támadásait is túléltük. És végül a vízeséshez pedig egész meredek sziklákat kellett megmásszunk. Teljesen veszélytelennek sem mondhatnám, de annál nagyobb volt az értéke a ruhában való fürdésnek a vízesésnél. Természeti látványosságokon kívül tanulságos volt, hogy a 9 különböző ember, hogyan reagál egy ilyen mindenkinek új élményben. Szükség volt az egyetértésre, az összetartásra és az egymás bátorítására is. Hietetlen mennyire összehozta a csapatot egy a közös "feladat". Nehéz volt, de végül mindenki életének egyik legnagyobb élményének tartotta aminek nem csak szemlélője volt hanem aktív résztvevője is. Megcsináltuk azt amiről fogalmunk sem volt mi vár ránk. És, hogy még izgalmasabb legyen a túra, elkezdett esni az eső, úgyhogy szinte mindegy volt hogy ruhástól fürdünk meg a vízesésben vagy az eső áztat meg. A visszaút a zuhogó eső ellenére sokkal felemelkedőbb volt, mindenki érezte a győzelem ízét.
Amíg a fiatalabbak túráztunk, az idősebb hölgyek (anyukák) vacsorával vártak bennünket. Gyors meleg zuhany után igazán jól esett a 10 éves érlelésű Cacaca (ebből készítik a Caipirinha koktélt) és a brazil nemzeti étel amivel vártak bennünket. És persze a csokitorta sem maradt el a végéről. Kellemes és kalandos volt az első teljes csapatot érintő közös vasárnapunk.
Erre felbátorodva újabb hétvégi közös utazást terveztünk. Iguazú vízesés volt ezen a hétvégén az uticél. Erről is beszámolok hamarosan. Gábor, a Te kérdéseidre is válaszolok amint lesz kis időm ismét. Nézzétek végig a képeket, és próbáljátok beleélni magatokat !