2010. március 11., csütörtök

Futás ebédidőben....

Tegnap megtartottuk az ügyfelünk vezetőségének a prezentációnkat, hogy mik az eddigi észrevételeink és milyen részletekre koncentrálunk a hátralévő időben, és nagy megkönnyebülésünkre teljes mértékben egyetértettek velünk. Mivel most már tőlük függetlenül is tudunk dolgozni, úgy döntöttünk a csoport társaimmal, hogy ma a szállodából dolgozunk. Végre kialudhattam magamat. Rámfért, ugyanis hétvégére ismét vannak terveink. Annyit elárulok, hogy tengerpart lesz az uticél.

A home-officenak megvolt az az előnye is, hogy ebédidőben (ebéd helyett természetesen) elmentem futni. Merész ötlet volt, ugyanis 35 fok és 87% nedvesség tartalom 900 méterrel a tengerszint felett egész másképp hatott mint amihez hozzászoktam. Jólesett! :-) Testemnek és lelkemnek is.

2010. március 9., kedd

Hétvége az Iguacu vízesésnél

Kemény hétköznapok után izgatottan vártuk a péntek délutánt, ugyanis 8-an a csapatból az Iguacú vízeséshez látogattunk. Munka után, délután repülőre szálltunk (egy kis izgalmas check-in után) és a Parana állam felé vettük utunkat. Késő éjjel érkeztünk, ugyanis át kellett szállni Sao Pauloban, de a csapat egész jól érezte magát mind a repülőn mind a terminálokban. Szombat reggel terv szerint Argentínába szerettünk volna utazni mindannyian, hogy előbb az argentin oldalról nézzük meg a vízesést, de sajnos félelmünk beigazolódott, hogy a 3 indiai srác vízum hiányában nem tudott velünk tartani. A csapatnak sajnos ketté kellett válnia.
Az argentin oldalról egy safari teherautóval vittek bennünket az esőerdőn keresztül az Iguacú folyóhoz ahol motorcsónakkal merültünk a vízesés alá. Fantasztikus volt a hatalmas és erőteljes vízesés közelében lenni. Csurom vizesek lettünk, amit persze nem bántunk, mivel nagyon meleg volt és hamar megszáradtunk a séta közben. Ezután több túra útvonalat is megjártunk, hogy különböző magasságból és szemszögből csodálhassuk a vízesést. Felejthetetlen élmény volt ennek a természeti csodának a tanúi lenni.
Este egy kellemes brazil vacsorát engedtünk meg magunknak.
Vasárnap pedig a brazil oldalról néztük meg a vízesést. A különbség a két oldal között az, hogy a brazil oldalról nagyobb panorámában látható a vízesés, míg az argentin oldal sokkal inkább közelebbi élményt nyújt.
Egy ujabb csodás hétvégén vagyok túl.
Képek és videók jobbra találhatok---->

2010. március 8., hétfő

Vasárnapi kalandtúra

Múlt vasárnap az egyik csapat ügyfele meghívott bennünket a villájába és a csapat egyik része igazi kaland túrára vállalkozott. Mivel a túravezető csak portugálul beszélt így fogalmunk sem volt hogy mire vállalkoztunk. Azt hittük, hogy csak egy kis vasárnap délutáni séta lesz az erdőben, de végül egy 5 órás kalandos esőerdő túra lett belőle. Eredeti élmény volt. Nem bejárt turista utvonalakon mentünk, hanem árkon-bokron-vizen keresztül. Hangyát támadásait is túléltük. És végül a vízeséshez pedig egész meredek sziklákat kellett megmásszunk. Teljesen veszélytelennek sem mondhatnám, de annál nagyobb volt az értéke a ruhában való fürdésnek a vízesésnél. Természeti látványosságokon kívül tanulságos volt, hogy a 9 különböző ember, hogyan reagál egy ilyen mindenkinek új élményben. Szükség volt az egyetértésre, az összetartásra és az egymás bátorítására is. Hietetlen mennyire összehozta a csapatot egy a közös "feladat". Nehéz volt, de végül mindenki életének egyik legnagyobb élményének tartotta aminek nem csak szemlélője volt hanem aktív résztvevője is. Megcsináltuk azt amiről fogalmunk sem volt mi vár ránk. És, hogy még izgalmasabb legyen a túra, elkezdett esni az eső, úgyhogy szinte mindegy volt hogy ruhástól fürdünk meg a vízesésben vagy az eső áztat meg. A visszaút a zuhogó eső ellenére sokkal felemelkedőbb volt, mindenki érezte a győzelem ízét.
Amíg a fiatalabbak túráztunk, az idősebb hölgyek (anyukák) vacsorával vártak bennünket. Gyors meleg zuhany után igazán jól esett a 10 éves érlelésű Cacaca (ebből készítik a Caipirinha koktélt) és a brazil nemzeti étel amivel vártak bennünket. És persze a csokitorta sem maradt el a végéről. Kellemes és kalandos volt az első teljes csapatot érintő közös vasárnapunk.
Erre felbátorodva újabb hétvégi közös utazást terveztünk. Iguazú vízesés volt ezen a hétvégén az uticél. Erről is beszámolok hamarosan. Gábor, a Te kérdéseidre is válaszolok amint lesz kis időm ismét. Nézzétek végig a képeket, és próbáljátok beleélni magatokat !