Első nap Amazonas esőedőjében

4 kemény hét után végre ismét szabadság! Miután elbúcsúztunk mindenkitől, 4-en a csapatból ( 2 indiai srácc, Sud és Viren, valamint Rich a Chicagoi srácc ) Manaus felé vettük az irányt. Manaus az Amazonas állam fővárosa. A városból semmit sem láttunk, ugyanis a reptérről egyből az eső erdőbe hoztak bennünket. Csodás a civilizációtól távol lenni. Nyugalom, nyugalom, nyugalom....
Délután egy 1 órás dzsungel sétára mentünk az idegen vezetőnkkel, aztán fürdés a medencében. Most épp vacsora után vagyunk, kellemes csendes zene, caipirinha, és nyugalom.....
Három nap vár ránk hogy kicsit beletekintsünk a dzsungelbe. Holnap este éjszakai dzsungel túrára is megyünk. Izgatott vagyok nagyon....
Képekkel is jelentkezem holnap. Addig is üdvözlök Mindenkit ! Jó itt lenni..... :-)

Végső prezentációnk

Megvolt a NAGY NAP. huuuuuuuu.......
Ma reggel megtörtént az egy hónapos munkánk bemutatása. Hivatalos keretek között minden csoport egy 15 perces prezentáció keretein belül bemutathatta munkájának eredményét. Csak nagyvonalakba vázoltuk fel, hogy mi volt a feladat, mik voltak a mi észrevételeink és hogy végül milyen megoldásokat ajánlottunk a problémák megoldására.
Ezután átadták a diplomákat és fotozkodással zárult a nagy esemény.
Az ügyfélnek is összeállítottuk a végleges prezentációnkat. Persze nem nagy meglepetés ez Nekik, ugyanis mindvégig folyamatosan konzultáltunk. Végigmentünk velük a prezentációnkon és minden lépést átbeszéltünk. Nagy örömükre szolgált, hogy közös munkák végül gyümölcsöt teremtett, aminek tudatában vannak Ök is. És azt is tudják, hogy most már csak rajtuk múlik, hogy learatják e ezeket a gyümölcsöket vagy sem, azaz végrehajtják e tanácsainkat vagy sem. Érzéseink szerint megadtuk a kezdő lökést. És, hogy a lendület megmaradjon, otthonunkból is megpróbálunk folyamatosan kapcsolatban maradni velük, hogy biztosak legyünk benne, hogy tanácsaink szerint haladnak.
Nagy megkönnyebülés ez most. Jó érzés tudni, hogy az ügyfél elégedett. Maximálisan elégedett a munkánkkal és ezen felül azt hiszem mély "családi kapcsolat" alakult ki közöttünk az elmúlt hetek alatt.
Ez abból is kiderült, hogy a héten saját házukba hívtak meg ebédelni. Ma pedig ismét hivatalosak vagyunk az ügyfél házába, de ezúttal "churasco" lesz a menű (valami hasonló mint a grillezés).

Mennünk kell.....

...foci, csajok, állandó karnevál...

István (főnököm) kérésére megprobálok írni a barzil sztereotípiákról.

Csajok...... hmmmm, azt hiszem ebben a témában nem én vagyok a legkompetensebb, de talán elég hiteles ha a brazilok kézművességét hívom segítségül.

Ezt nézzétek, ilyenek a brazil csajok :










Foci..... utolsó héten mi is elmentünk egy focimecsre, ahol a brazil Cruzeiro csapat játszott a Dél- Afrikai válogatott csapatával.
VIP vendégként vehettünk részt, így lehetőségünk volt a szinfalak mögé kerülni, és a meccs után a foci labda nyomát is megérítnei a pályán :-)

Karnevál..... arról már írtam salvadori és rioi beszámolómnál.

Tengerparti futásom élményei és hatásai

huuuuu..... Élménynek fantasztikus élmény volt! És a hatása is felülmúlhatatlan. Bár a deréknak nem igazán tesz jót a homokban való futás, de az izmoknak kimondottan :-)

Porto Seguro tengerparti hétvége

Harmadik hétvégét már kicsit egymástól jobban szétszakadva töltöttük. Volt aki Rioba, volt aki a közelben kirándult, én az amerikai kolléganömmel (Rhea) és a szintén amerikai kollégámmal (Rich) úgy döntöttünk, hogy tengerpartot veszünk uticélnak. Bahia állam tengerpartjairól híres, így oda repültünk. Mindössze egy óra volt a repülőút, így péntek éjjel már ott is voltunk. Két teljes napot töltöttünk Porto Seguro-ban, ugyanis hétfő hajnalban repültünk csak vissza Belo Horizontéba. Az idő csodálatosan szép volt. A társaság is szuper, nagyon jól kijöttünk hárman. Szombat reggel korán szerettünk volna kelni, hogy a tengerparton futással kezdjük a napot, de sajnos csak fél 8-kor tudtam erőt venni magamon, hogy kibújjak az ágyból. Ekkor már tuti 30 fok felett volt a hőmérséklet. Rhea kolléganőm úgy vélte, hogy futáshoz túl meleg van, így Ö inkább a legkondival hűsített szobában aludt addig amig Rich-el elmentünk egy tengerpart felfedező futásra. Égetett a nap, így jó erősen bekentük magunkat, ugyanis fürdőruhában indultunk neki. De persze hamarosan leizzadtuk az egész naptejet, így egy jó erős alapszínnel tértünk vissza. Kicsit őrültnek nézhettek bennünket, de nem bántuk, megérte a szenvedés, ugyanis a futás végén a tengerbe hűsítettük le magunkat. Reggeli után a szállodával szemközti strandra mentünk, amely egy Jamaicai bárhoz tartozott. Igazi jamaicai zene teljesen ellazított bennünket. Finom koktélok, isteni, frissen fogott hal ebédre.... jobbat nem is kívánhattunk volna. Délután ellátogattunk a környék híres party-strandjára (Axé moi), ahol egész nap szól az igazi brazil zene, és a színpadon táncosok mutatják, hogy hogyan kell táncolni. Természetesen rengetegen követték őket. Mi is megpróbáltuk, de azt hiszem van még mit gyakorolnunk. A capoeira bemutató volt a legjobb része a shownak. Csajok, nézzétek meg figyelmesen azokat a képeket! Szombat este a központba látogattunk, ahol utcai butikok sorozata kínálta a legkülönfélébb ajándéktárgyakat. A főtéren élő zene, amit mi is élveztünk vacsoránk alatt. Vasárnap reggel már nem próbálkoztam a futással. Inkább egy kis boggy-t (terep kocsi) kölcsönöztünk, és azzal kirándultunk a környéken. Indián falvakba is betévedtünk. Szinte hihetetlen, hogy ilyen körülmények között még élnek emberek ugyanabban az államban. Teljesen puritán életmód. Megható volt!
Visszafele ismét megálltunk egy kis tánc erejére a party strandon ( Axé moi ) aztán egy futással zártuk a délutánt. Ezúttal Rhea is velünk tartott. Még a futásban is egy lépést diktáltunk mind a hárman. Tényleg nagyon jól kijöttünk egymással! Este pedig ismét belváros, egy-egy caipirinha és időben visszatértünk a szállodába, ugyanis 4:15-kor volt az ébresztő. CSODÁS hétvége volt! Azt hiszem a képek magukért beszélnek.....